2009. július 30., csütörtök

3. rész- Suli+1 barát

Álmosan keltem fel de azért próbáltam nem úgy kinézni. Lezuhanyoztam majd felöltöztem. Egy jó meleg pulcsit vettem fel a vékony pólómra. Aztán egy farmer nadrág és kész is voltam. Tinát és Layla-t nem láttam. Mikor leértem a földszintre a hűtőszekrényen egy kis cetlit láttam. Jó reggelt Emma! Mikor ezt az üzenetet olvasod mi már nem vagyunk otthon Tinával. Dolgozni mentem Port angeles-be. Kissy el fog kísérnbi a suliba és visszais! Ne is merj ellenkezni! Ölel: Layla Nyaldos: Tina
Elnevettem magamat majd kidobtam a szemétbe a papírt. Meg reggeliztem és elindultam a suliba ami nem volt messze. Kissy ott loholt mellettem mint egy pincsi kutya. Nem volt az de ez volt a legmegfelelőbb szó rá. Mikor a suliba értem ő lecövekelt az ajtó elé. Ahogy beértem az osztályba mindenki rám szegezte a szemét. Lesütöttem a szemem és leültem egy helyre. Csak az nem volt foglalt. Mellettem egy hosszú barna hajú lány volt. Rám nézett majd elmosolyodott. Hirtelen két osztálytársam lépett be a terembe. Elég rurcsák voltak. Egy fiú és egy lány. Senkire se néztek csak leültek a legutolsó padba. Bejött az irodalom tanár és el kezdődött az óra. Egy tanárnő volt azirodalom tanár. Naná hogy ő is rám szegezte a tekintetét. Tudtam hogy most mi következik.
- Gyerekek, új osztálytársatok van! Gyere ki légyszíves!- mondta én meg mit csináltam volna ki mentem. Az első megaláztatás mondtam magamban és a tanárnőhöz léptem.
- Kérlek mutatkozz be nekünk!- mondta és oda tólt a többiek felé hogy engem lássanak. Mély levegőt vettem majd megszólaltam.
- Emma Taylor vagyok!- mondtam és nehéz volt elkerülni a szemkontaktust a hátul ülőktől. Olyan gyönyörűek voltak a szemeik hogy nem tudtam megszabadulni tőlük. Csak akkor mikor mindenki - kivéve ők - köszöntek nekem.
- Helló Emma!- mondták unottan. Én sem mondtam volna másképp de azért kicsit rosszul esett. vissza ültem a helyemre és vártam hogy vége legyen az órának. Végig hallgattam a tanárnő uncsibeszédét majd mikor kicsöngettek mindenki tolongott kifelé az ebédlőbe. Egyedül ültem egy asztalnál mire oda jött hozzám az a lány aki az óra előtt rám mosolygott.
- Szia! Leülhetek?- kérdezte udavriasan. Ő volt az első aki megszólított.
- Helló! Persze csak nyugodtan.- válaszoltam. Úgy vettem észre hogy ő is egyedül van. Ettünk aztán még ott maradtunk hisz a szünet fél órás volt. Ő törte meg a csendet.
- Egyébként Sarah vagyok! Sarah Witney.- mutatkozott be. A következő negyed órában beszélgettünk minden féléről majd elmentünk Spanyol órára. Minden szünetben mesélt valamit mikor én hirtelen megkérdeztem.
- Kik azok akik ott hátul ülnek?- ahogy láttam meglepődött a kérdésre de belekezdett.
- A fiú Tom, a lány pedig Sandra. Nem tudunk sokat róluk mert nem beszédesek. Most komolyan mintha farkasok lennének és van egy falkájuk ami csak az övéké!- mondta majd megfordult hogy megglesse most mit csinálnak-Egybként nem járnak vagy ilyesmi csak együtt vannak.
- Értem!- mondtam majd az utolsó óra után kimentem. Kissy még mindig ott vol és várt engem. Sarah követet és meglepődve kérdezte.
- A tiéd?
- Igen a neve Kissy az én kis harcosom!- mondom mosolyogva és megsimogattam. Elköszöntem Sarah-tól mert ő kocsival volt majd hazafelé vettem az irány Kissy-vel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése